Mostanában kevesebb könyvet olvastam,
mert élveztem elmerülni a magyar blogok világában. Ez remek
lehetőség, hogy az ember árnyalódjon, humánusabbá váljon,
megismerje a társadalom különböző rétegeit. A legfontosabb
dolog pedig, hogy az említett folyamatok által: ellenfeszüljön a
tartósan megrekedt előítéleteinek. Ma egy speciális kedvences
bejegyzést készítek, fókuszpontba állítva azokat a webes
felületeket, melyek az elmúlt hetekben sokat jelentettek számomra.
Előttem fekszik egy kis papírfecni, rajta a sebtében macskakapart
listám, megmosolyogtatóan különböző pontokkal. Ilyen vagy olyan
módon, de mindegyikük hatott rám: gondolkodásra késztettek,
beszélgetések születtek nyomukban. Talán más is így lesz ezzel
– ebben a reményben osztom meg veletek ezt a felsorolást.
1. Ezen a blogon nevelkedem szinte, újból nekiindulva az életről való gondolkozásnak. Hihetetlen családi sorsokat tár elém, és megdöbbent a sok reflektálás: nem kevés embert érint egy-egy igen testes probléma. Ezerféle (jogos) női fájdalom tükre ez a felület, és a határaimat feszítgetem - én, a szeretetteljes, idilli családban nevelkedett gyermek. Olyan témákat tár teljesen új nézőpontban elém, mint gyerekvállalás, válás, abortusz, a különbözőség kezelése, családon belüli erőszak. Bár elsőre keresztényellenesnek tűnhet a blog ideológiája, hamar kiderül, pont ellenkezőleg: egy éve olvasom, és sokkal elfogadóbb, megnemítélőbb ember lettem általa. Ha valakinek sikerül komolyan venni az itt írtakat, garantált számára az árnyalódás. Arról nem is beszélve, milyen jó érzés olvasni egy ilyen jól író blogger sorait.
2. A cigányságot gyűlölni már-már presztízs. S ha mégis akad egy-egy szent, aki veszi a fáradságot, és többet tesz az elrontott helyzet megoldásáért, mint bármelyik cigányverő egylet, észre sem vesszük. Ők azok a szívben és agyban jelenlevő önkéntesek, akik felismerik, mi az ok maga, s nem az okozat eltiprásában látják a célt. Ez teljesen logikus: ha a gyerekem állandóan a padlószőnyegre pisil, nem megoldás csupán a takarításra koncentrálni. Akkor oldom meg a problémát, ha bizonyos eszközökkel, módszerekkel megtanítom, hol érdemes (és kevésbé gondképző) ezt a tevékenységét végeznie.
Egy ilyen blogot ajánlok a figyelmetekbe, érdemes megismerni a tenni akaró oldalt, és felfegyverkezni érvekkel a következő olyan beszélgetésre, ahol a cigánygyűlölő ismerőst kell meggyőzni: az utálat nem megoldás. (Tudom, társadalmunkban ez a probléma nagyon mély és összetett, és a helyzet tragikus voltát letagadni valami álságos liberálhozzáállással az egyik legnagyobb bűn. Én most nem ezt teszem. Hiszem, hogy az ajánlott blog segít a megértésben, a tenni akaróknak pedig lehetőséget teremt a segítségnyújtásra.)
(A blog szerzőjével készült interjút olvashatjátok itt.)
3. A következő fórumot nem csak tanároknak ajánlom, bár elsősorban nekik készült. Olyan felület ez, ahol a pedagógiáról gondolkoznak, illetve olyan írásokat, cikkeket osztanak meg, melyek valamilyen módon a gyerekekkel és oktatásukkal kapcsolatosak. (Az előző pontban említett blogot és ők mutatták meg nekem, és külön öröm, hogy a lavblogom két írását is megosztották.)
4. Jaj, de szeretek nevetni! A filmekhez nem nagyon értek, de rajongok értük. E három dolog miatt kezdtem el nézni a youtube-os Hollywood Hírügynökség videóit. Az egyre lelkesebb (és duzzadó) rajongótábor mellett azért nő a tartózkodók száma is - sokan nem érzik elég alátámasztottnak a felhozott érveket, kifogásolják a filmkritikákat átlengő steril wikipédiaérzetet. Akárhogyis, én szeretem ennek a fiúnak a munkáit, és azt pedig külön értékelem, hogy veszi a fáradságot és megmutatja a fejataloknak: nem mind arany, ami hálivúdból jön. Lehet tőle tanulni, és még szórakoztató is.
Itt van három videólink, ha tetszettek, nyugodtan mehetsz a csatornára feliratkozónak: Cosmopolis, Amerikai pite-Találkozó, John Carter.
(5. Én Puzsér Róbertet eddig nem ismertem. Nem néztem a Csillag születiket, nem olvastam az írásait, nem hallgattam a rádióműsorát. Tegnap szembejött velem ez a videó, és rögtön tudtam, muszáj a blogomon szerepelnie, mert remek reflektálás a legutolsó bejegyzésemre.
A videót itt tekinthetitek meg, s az általam említett rész nagyjából a 26. percnél kezdődik (26:40), és 30:30-ig tart. Nagyon fontos, releváns észrevétel, KI NE HAGYJÁTOK!)
6. Keresések eredményei. Csak ennyi, így egyszerűen. Ha érdekel egy téma, csak bepötyögöm a keresőbe, aztán csak győzzem felfogni az érkező pro és kontra infómennyiséget. Bármiről lehet olvasni a neten: a cukorbetegséggel élőkről, a könyvklubos kisvárosi feleségekről, a kínai internetfüggőkről, a mobbingolásról, új kultúrtermékekről, az egy főre jutó csillámpónik számáról. Remek lehetőség az emberek felé fordulásra, önmagunk pontosabb ismeretére. Ma reggel például ebbe botlottam, és gondolkoztam is néhány súlyos percig - a képeken, és a kommenteken is.
Szép hetet nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése